Kinek jó a gyorskár?

Aki kisebb balesetet szenved az autójával, szeretne a helyreállításhoz a lehető leghamarabb pénzhez jutni. A biztosító a károkozó kötelező biztosítása alapján az egyezségi kárrendezés során gyakran partner ebben.  Azonban az egyezségi kárrendezés során a gyorskárként kifizetett kártérítési összeg az esetek többségében nem elég a szakszerű javítás elvégzéséhez.

Megállapodásos azaz gyorskárrendezés

A baleseti kárrendezés régi problémája, hogy a biztosítók gyakorlata sokszor akaratlanul is a sufniműhelyek működését támogatja. A balesetet szenvedő autósnak két jogos igénye van:

• a lehető leggyorsabban jusson hozzá a kártérítés összegéhez, és
• akkora kártérítést kapjon, amennyiből az autóját helyrehozhatja.

Sajnos, ez a két elvárása együtt nagyon ritkán teljesül!

Az összetört autó helyreállításának a legszabályosabb módja az, ha szakszervizbe viszi a járművet, s számlával igazolja a javítási költségeket. A biztosító nem is fogadja el máshogyan a költségeket. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény kimondja, hogy a kár áfával növelt összegét csak akkor térítheti meg a biztosító, ha a költségeket a tulajdonos szabályos számlák benyújtásával igazolja. Sok autós viszont számol, s arra a megállapításra jut, hogy nagyon rosszul jár, ha a hivatalos utat választja. A biztosító ugyanis semmiképpen sem a teljes összeget fogja neki kifizetni, hanem igyekszik levonni az avulás általa kalkulált százalékos összegét. Így minél magasabb a javítóműhely számlája, annál mélyebben kell a tulajdonosnak is a zsebébe nyúlnia. A javítás, a kifizetés lassú, ráadásul még sokba is kerül. Ez nem jó hír a tulajdonosoknak.

Nem csoda, hogy főleg öreg autók esetén a hivatalos útnál sokkal többen választják a megállapodásos kárrendezést, vagy más néven a gyorskárrendezést. Ez számukra egyszerűbb, s ami a lényegesebb: gyorsabban jutnak pénzhez, mint a javítás hivatalos útjának betartásával.

A gyorskár szabályai

A megállapodásos egyezségi kárrendezés lényege, hogy a biztosító nem kéri be a javítási számlákat, hanem kifizet egy előre általa kalkulált megállapított összeget. Ez jellemzően sokkal alacsonyabb, mint amennyiből az autót újra eredeti állapotára helyre lehet állítani. A biztosító végez egy előzetes szemlét, s felbecsüli a kár mértékét. A megállapodás során ezt a baleseti kártérítési összeget fizeti ki a károsultnak.

A gyorskár az ügyfélnek nem előnyös, mégis népszerű. A biztosítók is tudják jól, hogy az ügyfél sok esetben akkor is az azonnali pénzt választja, ha az sokkal alacsonyabb a szükségesnél. De ez kell, mert ez a pénz gyorsan jön.

Miért alacsony a gyorskár összege?

A megállapodásban szereplő összeg legtöbbször rendkívül alacsony, sokkal kevesebb annál, mint amennyiből a kárt szakszervizben helyre lehet állítani. A biztosító sokszor csak a kár 20-40 százalékát fizeti ki. Egy 300 ezer forintos kárra kap a tulajdonos 60-120 ezer forintot, hogy javíttassa meg belőle az autóját. Ennek több oka van.

Az egyik ok, hogy ezeket az összegeket a biztosító csak áfa nélkül fizetheti ki. Áfát csak akkor számolhat, ha a javítás költségét az autós pontosan kitöltött számlákkal igazolja. Az egyezségi kárrendezés során a gyorskár tehát mindig áfa nélküli.

A másik ok, hogy a baleseti kártérítés mértékét a biztosító az előzetes kalkuláció alapján számolja ki. A kár egy része akkor látszik csak, amikor az autót megbontják. Sokszor a helyreállítás során derül ki, hogy mi mindent kell még kicserélni. Ezeket a később jelentkező összegeket a gyorskár nem tartalmazza. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a károsult számára a bruttó összeget kellene megtéríteni. Azonban a kgfb-törvény kimondja, hogy ha a károsult szabadon kíván rendelkezni a megítélt összeggel, akkor az előzetes kalkulációban szereplő nettó összeget kell számára kifizetni, ha számlával nem tudja igazolni.

Amiatt is lehet alacsony az így meghatározott összeg, hogy a biztosító semmi mást nem vesz figyelembe, mint a saját előzetes becslését, sok esetben indokolatlanul u.n. „értékemelkedés címén” jelentős összeggel avultatja a cserére szoruló alkatrészeket. Egy kárrendezés során fel lehet használni egyéb dokumentumokat is (pl: korábbi számlákkal és / vagy tanukkal igazolt javítások és felújítások). Például a károsult is felfogadhat egy gépjármű műszaki szakértőt, aki egészen más következtetésre is juthat, mint a biztosító szakértője. Gyorskárrendezés esetén erre nincs, vagy utólag már nagyon korlátozott a lehetőség.

A megállapodással lemond minden későbbi kárrendezés lehetőségéről

A gyorsan érkező aprópénzért cserébe a károsult lemond minden későbbi kárrendezés lehetőségéről. Ha egyezségkötéssel megállapodást köt a biztosítóval, akkor ennek az a feltétele, hogy elfogadja a társaság által ajánlott összeget. Ezzel lemond minden további igényéről. Hiába találnak az autón esetleg később, a javítás során elsőre nem látható sérüléseket, akkor sem léphet fel már több kárigénnyel. Megkötötte az egyezséget, a gyorskár összegét megállapodás alapján kifizették.

A gyorskár a sufniszervizeket támogatja?

A megállapodásos egyezségi kárrendezés lehetőségével a törvény valójában a sufniműhelyeket támogatja. Az autósnak nem marad más lehetősége, mint hogy bontott alkatrészekkel, kéz alatt javíttassa meg az autóját. A 20 – 40 százalékos kártérítésből nem lehet hivatalos műhelyek óradíját kifizetni, ezt mindenki tudja. A számla nélküli gyorskár kárkifizetések megszüntetésére már 2009-ben készült egy törvénytervezet, de nem vezették be. Előbb egy év haladékot kapott a gyors kárrendezés, majd végleg törölték a módosítást. Így maradt a gyorskár, a számla nélkül kifizetett aprópénz a baleseti kárrendezésben.

Szolgáltatásaink:

• Személyi sérüléssel kapcsolatos kárigények intézése
• Nemzetközi és belföldi baleseti kárigények összeállítása
• Élet és baleseti járadékigények összeállítása
• Sérelemdíj igények érvényesítése
• Biztosítói kárrendezés gyorsítása
• Igazságügyi műszaki kárszakértői tevékenység
• Gépjárműkárok rendezése
• Biztosítási szakjogász általi jogi képviselet
• Európai baleseti bejelentő (kék-sárga) letöltése.
• Személy és árufuvarozók biztosítási szerződéseinek felülvizsgálata a kárrendezési specialista szemszögéből

---

A szerzőről: